A KHR-RŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN
A most működő KHR-t a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény hívta életre. A korábbi BAR lista, a KHR „elődje” a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szerepelt, míg 2011 őszétől a KHR-ről már külön törvényben, önállóan került szabályozásra.
A törvény nem csak azt határozza meg, hogy a KHR hogyan épül fel, hanem azt is, hogy ki kezeli: olyan pénzügyi vállalkozás kezelheti, amelynek létrehozása, működése engedélyhez kötött, és amely a bankokhoz hasonló, igen szigorú felügyelet alatt áll. Ez a felügyelet nem csak az engedélyezést és a működés folyamatos ellenőrzését foglalja magában, hanem azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank – mint Felügyeleti szerv – akár szankciókat is alkalmazhat, végső intézkedésként pedig vissza is vonhatja az engedélyt.
A KHR adattartalma banktitok és jelentős részben személyes adat, ezért az adatkezelés bizalmassága és sértetlensége rendkívüli fontosságú. Ennek ellenőrzése egyrészt a Magyar Nemzeti Bank, másrészt az Adatvédelmi hatóság kompetenciája, s emellett az érintettek betekintési joga is folyamatos ellenőrzést jelent.
A KHR olyan kötelező adatkezelés, amelyet illetően az ügyfél, az adatalany döntési jogköre korlátozott, de ez nem jelenti azt, hogy az érintettnek ne lennének jogai és ne gyakorolhatná azokat.
A KHR-be csak a törvényben meghatározott adatok kerülhetnek be, a törvényben meghatározott módon. A törvény meghatározza azt is, hogy az adatokat ki ismerheti meg, milyen feltételekkel és meddig lehet tárolni azokat. A szabályok biztosítják, az érintett tájékoztatását, így lehetőséget ad arra, hogy fellépjen az esetleges jogellenes adatkezeléssel szemben.
Bővebb tájékoztatás az MNB honlapján az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.mnb.hu/letoltes/kozponti-hitelinformacios-rendszer.pdf
